Jégvarázs

Mondanom sem kell, hogy nem először virrad rám ezen a helyen a decemberi nap. Sok-sok megélt kaland csábít ide mindig, és ez most is így van. Néhány éve, emlékszem, pontosan úgy érkeztem, mint a macska, csak alapjáraton pötyögtem. Az orrsúlyt is csak leheletfinoman eresztettem le a fenékre, és elképzeltem, hogy már az első dobás eredményt fog generálni.

Szinte éreztem a karomon az ütést, amit csak egy megtermett fogas képes produkálni, és amikor elkezdtem bevezetni a csalit, úgy a negyedik vagy talán az ötödik megállításba, lelibegésbe érkezett meg az a hatalmas ütés, amit szinte apró részleteiben elképzeltem már korábban. A hat és feles ragadozó beteljesítette egy álmomat, amit soha nem fogok elfeledni.