Nagypontyok feederrel

A Maconkai-víztározó egyike azoknak a tradicionális horgászvizeknek, ahová mindig szívesen megyek. Elsősorban a nagytestű pontyok miatt szoktam látogatni a tórendszert, holott fehérhal-állománya is kimagasló, sőt, tulajdonképpen bármilyen békéshalas módszerrel eredményes lehet az idelátogató horgász. Kedvenc területem a tórendszer részei közül egyértelműen a fő tározórész, azon belül is a gáti versenypálya, melynek legutóbb az elejére, valahová 100 és 150 méter közé tudtam leülni. Ez még az erősen mély vízi része a tározónak, és nem ritkán bojlis csapatok próbálják meg becsapni itt a sokat látott öreg, maconkai pontyokat. Én azonban ezúttal is kedvenc feedereimet vittem magammal!

Partközeli horgászat

Budapest környékén rengeteg olyan öreg kavicsbányató található, amelyekből a bányászat befejeztével horgásztavakat hoztak létre. Ezeknek a vizeknek közös jellemzője, hogy a bányászatnak köszönhetően a part mentén hirtelen mélyülnek. Tapasztalataim szerint a pontyok szívesen látogatják ezeket a törésoldalakat élelemszerzés reményében. Többek között a köveken megtapadt vándorkagylókat, csigákat, apró rákokat szedegetik, de a fákról, bokrokról beeső bogarakat és gyümölcsöket sem vetik meg.

Őseink nyomán

Nem hiszem, hogy sok olyan horgász van Magyarországon, akinek ne lenne ismerős Matula bácsi neve. Fekete István ifjúsági regényének egyik főszereplőjét mindenki kedves, dörmögő hangú, ősz embernek képzeli – persze ehhez sokat tesz hozzá Bánhidi László felejthetetlen alakítása a tévéképernyőn. De azt hiszem, már sokunkkal jött szembe a vízparton Matula, egy olyan kedves, sokat látott és persze sok halat fogott idős horgász, aki tapasztalatával önzetlenül segíti a fiatalabb generáció tagjait. Én magam is nagy élménnyel veszem, amikor olyan pecással hoz össze a sors, aki tudását még nem a szakirodalomból, hanem az évtizedeken át a vízparton töltött időből merítette. Még ha a modernkor felfogása

Pergetés fekete sügérre

Tengerentúli horgászok körében nagyon elterjedt célpont, hiszen könnyen szaporodik, és tulajdonképpen majdnem mindenféle műcsalival meg lehet fogni. Komoly iparág épült fel rá, éppen ezért rettentő sok csaligyártó a fekete sügér pergetésére fejleszti termékeit. Tulajdonképpen ez a hal a reklámhordozó számukra. Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy ezen csalik nem mindegyike megfelelő számunkra. Ez azért van így szerintem, mert a fekete sügér is hozzászokik ahhoz a környezethez, amelyikben él. Ezért azzal táplálkozik, amit a vízben talál. Az óriási gumirákokat, féregutánzatokat, amelyeket már itthon is be tudunk szerezni, nem biztos, hogy minden alkalommal meg tudjuk velük etetni. Éppen ezért a

Ragadozók bűvöletében

Sokáig még hallani sem akartam arról, hogy egy tomboló küszíváson, két fixre állított úszó mögött gubbasszak, várjam a jelzők eltűnését, és ezzel a „buta” módszerrel fogjam kedvenceimet. Ez elképzelhetetlen volt számomra, de néhány éve tettem egy kísérletet, és meglepően sok izgalmas kalanddal fűszereztem meg pergetős napjaimat. Azóta részévé vált a tavaszi horgászataimnak ez a technika is, és amikor szerelembe részegednek a küszök, már szívesen szánok időt erre az inaktívnak tűnő horgászatra is.

A rejtélyes Kék-tó

Elég hamar meg is érkezett az első kapás, a Big One csalizást húzta el. Kifejezetten jó élmény a bányatavi halak fárasztása, hiszen nagyon jó erőben vannak ezek a pontyok. Egyébként a parttól körülbelül tíz méterre már 3,5 méter volt a víz, így nyugodtan tudott jönni-menni a hal, nem volt előttem akadó, nem kellett félnem, hogy elakad, ezért partról is kényelmesen ki tudtam fárasztani. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fáradtam el, nagyon jó kezdés volt egy gyönyörű, több mint 13 kilogrammos tükörpontyot szákolni így elsőként innen a Kék-horgasztóból.

Előkés balinozás

Manapság, ha odafigyelünk, és megvan a megfelelő rutin is, célzottan pergethetünk és persze megfoghatunk halakat. Ezt elsősorban a csalifelkínálás módja vagy éppen helye határozhatja meg, ami évszakonként, ezen belül pedig napszakonként is változó lehet. De jól odafigyelve konkrétan egy ragadozó halfajra horgászhatunk, ami nem jelenti azt, hogy a többit tökéletesen kizárjuk. A lehetséges beeső ragadozóknál két probléma lehet, az egyik, hogy a felszereléshez mérten túlságosan nagy halat akasztunk, ami kétségessé teszi a küzdelem végkimenetelét. Ezt nem lehet kivédeni, hiszen sügérezés közben egy beugró kapitális balin igen megtréfálhat, a felszerelést pedig nem az esetlegesen beugró halakra m

Ne búsongj, busázz!

Több oka is van annak, hogy néhány év eltelte után újra a busázásról írok. Persze újfent Szilvási Szilárdot segítségül hívva, de ezek közül is a legfontosabb, hogy felelevenítsük és kiegészítsük azokat az ismereteket, amelyek birtokában eredményesen és nem utolsósorban szabályosan, szájba akasztva tudunk busára horgászni. Mert lehet erre a halra haragudni – van is rá okunk bőven –, de ha már itt van a vizeinkben, mi arra ösztönözzük a horgászokat, hogy horgásszanak rá célzottan a kesergés helyett. Busázni ugyanis több mint jó, mert a fárasztása frenetikus, más haléhoz nem hasonlítható, különleges élmény, hiszen az egyáltalán nem ritka 20-25 kilós példányok olyan elementáris erővel, kitartáss

Budapest, Hungary

©2017 by www.sport-horgasz.hu.