Áporkai süllők

Miki közben bedobta a nagy kampós harcsázó fenekezőket, tenyérnyi kárászokkal. Fél óra múlva kezdődtek el a kapások, végre sikerült megfogni egy próbálkozót. Másfeles süllő akadt az óriás horogra. Majd még egy. A közismerten óvatos, finom cuccal megfogható süllők teljesen valószínűtlenül a harcsára méretezett csalikra jöttek. Közben a pörkölt is elkészült, Jani, a tógazda is leült velük enni, hozott egy meggyes pálinkát, amit talán már nem kellett volna. Közben a süllők is leálltak. Az időjárás elvileg kedvezett volna a harcsának, de csak nem akart jönni…

Hogy ne essen messze az alma a fájától

Egészen kicsi, talán még három éves sem volt Luca, amikor kerékpáron, a hátamon egy kis táskával, az első kormányon lévő kosárban néhány aprósággal elindultunk küszökre vadászni a Tiszához, egy aprócska snecizőbottal. Persze oda és vissza is útba kellett ejteni mindkét játszóteret, és hintázni, libikókázni, megetetni a kacsákat a parton – de a kiruccanás emlékezetes része maradt az első halacska megfogása! Ma is élénken él benne egy kis történet, amit a kis képzelete akkor kreált, miszerint a kishal – miután visszaengedtük – a Tisza legnagyobb óriásává vált. Kellettek ezek a korai, csak pár perces, első próbálkozások ahhoz, hogy ma már a felügyeletem mellett, szinte önállóan tudjon halat fog

Tavaszi pezsdülés a Szűcsi Völgy-tavon

Egyszerűen egy hét leforgása alatt nem tudtunk rájönni a halak viselkedésére, illetve folyamatosan változó vonulásukra. Ennek okán folyamatosan kellett tartanunk helyeket a mélyebb és a sekélyebb részeken is. Ahogy a hét második felébe érkeztünk, egy időben azt gondoltuk, megvan a megoldás, de minden eddigi elméletet egy érkező hidegfront is felülírta. Folyamatosan változott a légnyomás is, ami szintén nagymértékben befolyásolja a pontyok táplálkozását. Mindezek ellenére panaszra nem lehetett okunk, mert naponta sikerült három-négy testesebb példányt kifognunk a még szinte jéghidegnek mondható, 6-7 fokos bányatóból.

Mint a tejeskávé…

A zavarosban történő horgászat a legkedvesebb, legizgalmasabb pergető módszer, mely sok és szívdobogtató eseményt ígér a harcsára áhítozó sporttársak számára. Nagy szerelem ez nekem is, de sajnos az utóbbi esztendőkben nem volt sok alkalmam gyakorolni a Tiszán, mert az áradások csak rövid ideig és alacsony vízszintemelkedéssel jártak, még a folyó hordalékszintjét sem sűrűsítettek meg a kívánt „tejeskávé” színűre. Most viszont itt állok a folyó mellett, a vize igen zavaros és kellően magas, sebessége a többszöröse a megszokottnak! A látvány és az általa lelkembe költöző remény furcsa elegye elindít bennem egy bizsergést, egy olthatatlan vágyat, hogy induljak, és azonnal tegyem próbára tapaszt

Tavaszi zsongás a Tisza-tavon

Ahogy a víz visszanyeri uralmát a tározó felett, úgy veszik a halak ismét birtokukba a területet. Ekkor a leglehetetlenebbnek hitt vízmélységben is foghatunk halat, a szélvizek akár 40 centis – vagy még kisebb – mélységében ugyanis sokkal hamarabb melegednek fel. Így a vízi növényzet is sarjadásnak indul, ezzel duplán odavonzva a békéshalakat. Most ugyanis nem a tőlem megszokott ragadozók, hanem a békéshalak lettek a célpontjaim. De beszélhetek többes számban is, hiszen nem egyedül mentem erre a horgászatra, velem tartott egy kiváló tánctanár, akinek nem mellesleg az első számú hobbija a horgászat, azon belül is a feeder, és a pontyok a kedvencei. Ráadásul hihetetlen módon beleásta magát a p

Városi pontyhorgászat

Már korábban szerettem volna egy olyan tavon horgászni, ahol közel vannak a városi fények, és kicsit nagyobb a nyüzsgés. Egy ilyen tóra kaptunk meghívást, amit örömmel el is fogadtunk. Az Ózdi-csónakázótó egy pici, 4,5 hektáros víz, de szép számban élnek benne pontyok, amurok és harcsák is. Az volt a célom, hogy legalább egy tíz kilós pontyot fogjak. Pár napos horgászatot terveztem, és az időjósok szerint nagyon változékony időjárás vár rám, esővel, széllel.

Bosnyák pontyok

Mindössze 190 kilométerre található a magyar határtól Bosznia egyik legismertebb pontyhorgász vize, a Zabar-horgásztó. A nagy pontyairól elhíresült tóban azonban más halfajok is jól érzik magukat. Többek között élnek benne 30 kiló feletti amurok és 20 kilót meghaladó csukák is, de 15 kilósnál nagyobb süllőt is fogtak már benne. A dévérhorgászok pedig igazi mennyországként tekinthetnek rá, hiszen számtalan 2-3-4 kiló feletti példányt lehet itt fogni.

Több kicsit vagy kevesebb nagyot?

Nem tudom, van-e olyan horgász, aki még soha nem tette föl magának a címben szereplő egyszerűnek tűnő kérdést, és nem gondolkodott el azon, vajon hogyan szórakozik jobban. Ha arra törekszik, hogy minél több kapása legyen, és nem számít, mekkora a jelentkező, csak mozduljon gyakran a spicc, vagy akkor, ha mindent föltesz egy lapra, és órákig nem fog semmit, de amikor végre elcsavarja valami a spiccet, az jelezzen nagy halat. Nos, ha nem is ennyire sarkítva, de Benzár Zsolt és Szabó Bence arra vállalkoztak a legutóbbi feederes horgászatukon, hogy bemutatják, mit tesznek akkor, ha az egyik vagy a másik elképzelés szerint építik fel a horgászatukat.

50 év horgászat

Azt hiszem, talán én lepődtem meg a legjobban, hogy elérkezett horgászpályafutásom 50. évfordulója, hogy egyáltalán megértem ezt a jubileumot. Ez alatt a fél évszázad alatt nem mindig gondolkodtam „józanul”, nem igazán voltam megfontolt, sőt, nem egy esetben komolyan örültem az extrém helyzeteknek, a nem mindennapos horgászatoknak. Nem egyszer kerültem olyan veszélyes helyzetbe, hogy utólag belegondolva nem igazán tudom elképzelni, hogyan úszhattam meg. Szinte az egész világot végighorgásztam, gyönyörű halakat fogtam, miközben fantasztikus élményekben volt részem. De a szívem igazából a magyar vizekért, a magyar halakért dobogott, valahogy itthon mindig minden más volt, jobban éreztem magam.

Budapest, Hungary

©2017 by www.sport-horgasz.hu.