A Sikeres Sporthorgász magazin 2013 júliusi számának tartalmából

 

A versenyhorgászat varázsa

Csúszó wagglerrel a Fás-tavon

Amikor egy 50 hektáros, legalább 5-6 méter átlagos vízmélységű tavon szeretne valaki matchbottal horgászni, teljesen logikus, ha csúszó wagglerrel szereli a botját. A békéscsabai Fás-tavon, ahol horgászni készültünk, pontosan ilyen a terep, vagyis kell a csúszó. Szilvási Szilárd esetében azonban még ennél is többről van szó, hiszen mindig is a kedvencei közé tartozott a csúszó úszós módszer, most pedig még az is előfordulhat, hogy nála, legalábbis erre a szezonra, az első számúvá lesz ez a klasszikus matchbotos megoldás. Az EnergoTeam versenyzője ugyanis alig pár hete éppen csúszó wagglerrel nyerte nagyon is magabiztosan azt az újvidéki, négyfordulós válogató versenyt, amit az ottani Európa-bajnokságon részt vevő magyar csapat minél ütőképesebb összeállítása miatt írtak ki. A következőkben tehát a csúszó waggleres módszerből fogunk néhány fontosabb részletet Szilárd segítségével megmutatni, melyek a csúszó wagglert nemcsak versenyeken, hanem a hétköznapok horgászatai során is eredményessé tehetik. Mindezt úgy, hogy ahol csak lehetett, törekedtünk az egyszerű, de hatékony megoldásokra. (Szarka László)

Gyakorlat teszi

A jövevény

Sok idegen halat telepítettek vizeinkbe, közülük nem mindegyik hozta a hozzáfűzött reményeket. A törpeharcsa például átok lett a legtöbb vízben, a túlszaporodott törpeharcsa-állományt azután természetes ellenséggel, a fekete sügérrel próbálták kordában tartani. Volt, ahol sikereket értek el, ráadásul van, ahol szaporodik is, így kialakult néhány vizünkben egy stabil állomány, amire remek szórakozás pergetni. (Lukácsi Béla)

Gyakorlat teszi

Célkeresztben a fűponty!

Pontyos horgászataink során találkoztunk először az amurral, ami akkoriban még ritka zsákmánynak számított. (Az egyik oka a kihelyezés száma lehetett.) Az amur vándorló természetű hal, nagy kérdés lehetett annak idején a kutatók számára, vajon mennyi marad meg belőlük a Balatonban. A Balaton-parti befolyók, a Zala és a Kis-Balaton ideális helynek látszott a vándorló amurok számára. Ami azonban tény, soha nem került a Balatonba jelentős számú amur, de ami belekerült, az jól érezte magát. Én még emlékszem azokra az évekre, amikor már a fürdést veszélyeztette a kolokán (a kolokán vagy vízi áloé merev, fürészes és szúrós levélzetű) hínár elterjedése, amikor még tisztítatlanul folyt a tóba a szennyvíz, és többek között ennek hatására erőteljesen eutrofizálódott a tó. A hatvanas években kapóra jött ilyen szempontból az amur, amitől azt várták, hogy jelentősen ritkítja az utálatos hínármezőket. (Zákonyi Botond)

Feederakadémia

Nappal vagy éjszaka?

E horgászat apropóját egy érdekes felvetés adja. A nyári időszakban gyakran felmerülő kérdés: mikor lehetünk igazán eredményesek? Kora reggel, napközben, késő délután vagy éjszaka? Nos, én is (a legtöbb „átlaghorgászhoz” hasonlóan) főként a nappali órákban próbálkozom, de időnként belekóstolok az éjszakai horgászatba is. Sokan esküsznek rá, hogy az igazán nagy, kapitális halakat csak éjjel lehet megfogni. Én ezt nem merem egyértelműen kijelenteni, de úgy vélem, időnként megér egy-egy próbát! (Döme Gábor)

Gyakorlat teszi

Amurvadászat

Az amur nem őshonos halunk, betelepítés útján került hazánkba. Sok horgász a mai napig örül az amur megjelenésének, de bizony többen vannak, akik szinte ellenségként kezelik, több víz tönkretételét is a számlájára írnak. Ezzel nem lehet vitatkozni, a hosszú évek alatt én is tanúja voltam nem egy horgásztó átalakulásának. Az biztos, ha valahová bekerült az amur, és ott az életfeltételek kedvezően alaklultak a számára, akkor a vízi növényzetben nagy károkat okozott. Nádrengetegek teljes leamortizálása, hínármezők eltüntetése kísérte az amurok elterjedését. Viszont horgászati sportértéke megkérdőjelezhetetlen, becserkészése, horogra csábítása komoly élményt nyújthat. Hihetetlen erővel tud küzdeni a horgon, képes akár a végkimerülésig, addig küzdeni, amíg a szíve meg nem áll. Horgászata nem bonyolult mutatvány – de ez akkor igaz, ha kiismerjük, tisztában vagyunk a táplálkozási szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő módon csalizzunk, az amur számára a legjobb etetést alkalmazzuk, és egyáltalán tudjuk, hogy mikor hol találjuk. (Ladányi Tamás)

Gyakorlat teszi

Amur, a vegetáriánus

Amurral az év bármely szakában találkozhatunk, foghatunk is belőlük, főként az intenzíven telepített helyeken, de vadvizeken is. Elsősorban növényevő. Ha lakóhelyén nem akad fogára való nád, sás, hínár vagy egyéb növényi csemege megfelelő mennyiségben, akkor és ettől függetlenül is szívesen fogyaszt magvakat. Előnyben részesíti a kukoricát és a tigrismogyorót. Vannak vizek, ahol válogatás nélkül falja fel a bojlit és a pelletet, mert nem talál mást. Az évek során megkedvelte ezeket.

(Nagy Csaba)

Tiszai horgászatok

Nyári kavalkádban

Hamisítatlan, júliusi rekkenő hőség fogad a kikötőben. Ritkán érkezem a déli órákban, de a reggeli elfoglaltságom nem tette lehetővé a hajnali indulást. Nagy a sürgés-forgás a vízen! Sporthajók robognak minden irányban. Némelyik jól felszerelt jachtból teljes erőből dübörög az umci-umci. Mit ne mondjak, nem a szívem csücske ez az állapot. Nincs mit tenni, el kell viselni a nyári őrületet, tekintettel kell lenni a többiek hóbortjára is. Bárcsak ők is tekintettel lennének ránk! No, de mindegy, lássuk a medvét… azaz a harcsát! (Oláh Csaba)

Hazai vizeken

A Tiszalúci holtág

Csaknem egy évtizede már, hogy a keleti régió nevezetes holtágáról írtam terjedelmesebb bemutatót. Az elmúlt évek során sok minden megváltozott arrafelé, megérdemli az ország első Tisza-holtága – amit még Széchenyi elképzelése nyomán hoztak létre –, hogy utánajárjunk a változásoknak.

A holtág a Tisza szabályozáskor az 55. számú átmetszéssel alakult ki, a jobb part ármentesített területen húzódik, része a Bükki Nemzeti Park Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetének. Közigazgatásilag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadob községhez és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszalúc községhez tartozik. Hossza 15 kilométer, átlagos szélessége 80 méter, területe 120 hektár, átlagos vízmélysége 1,5-2,5 méter (helyenként tízméteresnél nagyobb vízmélységek is előfordulnak). Halászati hasznosítója a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata és a Sporthorgász Egyesület Tiszalúc. (Jakó László)

Elmondok egy történetet

Hajnali megrészegülés

Be kell vallanom, Korminak, a macskámnak köszönhetem a gyönyörűséges reggelt. Még sötét volt, amikor odajött az ágyamhoz, először csak miákolt, majd két lábra állva felnyúlt, mancsával megsimogatta az arcomat, a pofiját is hozzám nyomta, szóval nem hagyott aludni. Valami azt súgta, hallgassak rá. Kicsit azért morogtam, de nagy sóhajtozások mellett felkeltem. Pillanatok alatt megfőztem az etetőanyagot, felkaptam a fenekezőbotokat, és kiballagtam  a stégre. Még sötét volt, de a fekete rigók vidám trillákkal hirdették, hamarosan hajnalodik. A Ráckevei-Duna felett kelet felé átnézve, mintha a derengés szürkülete akart volna átbújni a partot szegélyező jegenyék, fűzek és nyárfák égbe meredő sorfala mögül. (Székely Zoltán)

 

Ugrás a lap tetejére