A Sikeres Sporthorgász 2013 januári számának tartalmából

Horgászportré

Felvidéki barangolások

Sok éve már, hogy a Vágon horgásztam a barátaimmal, akik mesterei a folyóvízi márnázásnak. A sikeres horgászathoz természetesen márnák is kellettek, melyekbôl szebbnél szebb példányokat adott a Vág. 2012-ben azután megismerkedtem egy naszvadi sráccal, Gál Attilával, aki egy biotechnológiai cégnél dolgozik üzletkötôként és fôtechnikusként. Szennyvíztelepek optimalizációjával és élôvizek rehabilitációjával foglalkozik immár három éve. S nem mellesleg a Vág és a Nyitra jó ismerôje. Naszvad kilenc kilométerre van a Vágtól és a Nyitrától is. Gyerekkora óta horgássza mindkét folyót, ahogy mesélte, a víz végigköveti az életét a gyerekkorától a jelenlegi munkájáig. Attilával az érsekújvári vasútállomáson találkozunk, aztán irány a Vág. (Zákonyi Botond)

Feederakadémia

Method feeder magyar módra

Köztudott, hogy a feedertechnika Angliából származik. De nemcsak a feederezés, hanem nagyon sok ehhez kapcsolódó zseniális megoldás és eszköz is tôlük ered. Az utóbbi néhány évben az egyik legnépszerûbb horgászeszköz a préselôs method feederkosár, melyet hazánkban (helyesen vagy sem) „töltögetôs kosárka” néven emlegetnek. Azért töltögetôs, mert a kosár megtöltéséhez egy töltôszerszámra is szükség van… (Döme Gábor)

A versenyhorgászat varázsa

Verôfényes ôszidézô

Gyönyörû hosszú ôszünk volt az idén, a Duna menti ártéri erdôk még november közepén sem dobták el színpompás lombjukat, a szélvédett, napsütötte helyeken itt-ott még az ibolya is elôbújt, aztán, hogy a csoda teljes legyen, a halak is meglepôen sokáig jártak a kedvünkben. Katalin után még javában fogtuk a márnát, és néha horogra akadt egy-egy szép dévér, illetve akár kilós koncér is elorozta a csonti- vagy gilisztacsokrot, de okozott meglepetést jobb szilvaorrú is. A fényképezôgép és az emlékezet megôrzött néhány emlékezetes pillanatot. Vagyis a tél folyamán lesz majd alkalmunk dunai márnázás ürügyén folyóvízi feederezésrôl értekezni, most azonban egy matchbotos tavi horgászatot idézünk fel, amikor is szeptember legvégén, Bánkon jártunk Benzár Zsolt barátommal. (Szarka László)

Lékhorgászat a Móri-víztározón

Lassan közeledik a tél, így reményeim szerint januárban már vígan fúrjuk vagy vágjuk a léket kedvenc tavainkon. Barátaimmal együtt izgatottan várjuk a pillanatot, amikor kövér jégréteg hízik a tavak hátán, és biztonságban rámehetünk. Csak remélni tudom, hogy az idôjárás ezúttal is „megembereli” magát, és a téli évszakhoz járó mínuszokkal „ajándékoz” meg bennünket. A lékhorgászatnak semmihez sem fogható varázsa van, aki egyszer belekóstol e különleges sportba, örökké a bûvöletében fog élni. Nézzünk egy kis kedvcsinálót, amolyan elôzetest az idei lékhorgász szezonra, a Móri-víztározón folytatott léki süllô- és csukahorgászatomból. (Ladányi Tamás)

Viharos égbolt alatt

Mostanában sajnos egyre többször fordul elô, hogy rosszkor vagyok jó helyen. Legutóbb például Takács Laci invitált a Tisza-tóra egy jót pergetni, mert az elmúlt napokban több ismerôse is sikerrel járt. Felsorolt pár helyet, amit szíve szerint végigdobálna, s mivel magam is remek pályáknak ismertem az általa említetteket, azonnal igent mondtam. Végtére is, ha egy egész napot csónakban kell töltenem ragadozók után kutatva, az számomra soha nem büntetés! (Jakó László)

Csajok a parton

Egy szôke és egy barna

Minden egy telefonhívással kezdôdött, és nem túlzás azt állítani, hogy ami azóta történik, az fenekestôl felforgatta két ember életét, sôt, talán egy kicsit a horgásztársadalomét is. A „Csajok a parton” a PV TV HD csatornán futó filmsorozata, két szuper csinos lány mindennapjait mutatja be hétrôl hétre, akik egy paradicsomi fotózás kedvéért (majdnem) mindent megtesznek azért, hogy megtanuljanak horgászni…

Mindketten a modellszakmában dolgoznak, de eddig a horgászattól igen távol álltak, sôt, talán kicsit finoman is fogalmaztam. A furcsa felkérésre, miszerint horgászniuk „kell”, azonnal igent mondtak. (Csákány Attila)

Különleges évadzáró!

Emlékszem, februárban egy vadászház ablakán kifelé bámulva arról ábrándoztam, milyen jó lenne már egy meleg este a vízparton ücsörögni és várni a kapást. Akkor ez az élmény még nagyon távolinak tûnt… Most pedig itt ülök a cuccaim között, és október végét írja a naptár, és 2012 utolsó hosszabb horgászatára készülök. A helyszín a számomra mindig új kihívásokat tartogató, kedvenc bányatavam. A horgászhely is ugyanaz, mint a nyári peca alkalmával, annyi különbséggel, hogy a víz és a levegô hômérséklete jócskán alul marad az akkoritól. (Gyurecskó Tamás)

Mit ér az ember…

Ha Magyarországon horgász? Háromszázezren vagyunk! Sok ez, vagy kevés az országunkban horgászatra alkalmas vízterületekhez képest? A válasz a vizek halsûrûségében rejlik. Az pedig a vizek természetes halszaporító képességétôl, a horgászat, halászat intenzitásától, az azt pótló halkihelyezések mértékétôl és a vízi környezeteket érô káros hatásoktól, vízszennyezés–hajózástól, természetes károkozóktól (például halászmadarak, vidrák), vízügyi tevékenységtôl (kérészes partok lekövezése, vízszint-ingadozás, duzzasztómûvek tevékenysége, eliszapolódás) függ elsôsorban. A fenti felsorolásból is látszik, a vizek sikeres horgászhatósága sokszorosan összetett kérdés. De egyáltalán, olyan fontos téma ez? (Székely Zoltán)

Ugrás a lap tetejére