A Sikeres Sporthorgász 2013 áprilisi számának tartalmából

 

A versenyhorgászat varázsa

Bodorkák majdnem jég alól

Teljesen mindegy, hogy a tél folyamán mennyi hó esett, vagy mennyire volt szigorú a szorítása, a finomszerelékes horgásznak február vége felé már iszonyatosan hosszúnak tûnik az egész, és a versenyzôknek szép lassan elvonási tüneteik lesznek. Így azután nincs abban semmi csoda, ha a halfogás legkisebb reménye is vízpartra csalja ôket, és saját bevallásuk szerint már az is megdobogtatja a szívüket, ha merülni látják az úszót, vagy rezdülni a spiccet. Vagyis menni kell. (Szarka László)

Tavaszi pergetések

Sokan úgy gondolják, hogy az ôsz egyenlô a ragadozóhal horgászattal, ezért többnyire csak akkor kergetik ôket. Pedig egész évben jól fogható – kevés kivétellel – mindegyik ragadozó halunk. Manapság az elszántabbakat már csak a jég tartja vissza, sôt egyesek még lékrôl is „pergetnek”. Most a tavaszi lehetôségeket vesszük sorra, a teljesség igénye nélkül. (Lukácsi Béla)

Feederakadémia

A ponty szereti a bonbont?

Idônként fülembe cseng, hogy „Döme állandóan a durung feederekkel dobál nagy távolságra és onnan húzza ki a nagy pontyokat. Ez nem más, mint a feederezés megszégyenítése!”. Visszanéztem az utóbbi jó néhány munkámat, de sajnos rég volt már olyan írásom és filmem, ahol valóban távolra horgászva nagy pontyokat foghattam. A feederezés annyira széles spektrumban mozog mind eszköztárát, mind a meghorgászható távolságot tekintve, hogy manapság egy jól felkészült horgász már nem mondhatja azt, hogy én maximum 40 méteres távolságig vagyok hajlandó bedobni UL feederemmel, mert csak az az igazi feederezés! (Döme Gábor)

A francia kapcsolat

Louis Larouss ismert harcsahorgász a hazájában. A felkapott európai harcsás vizeket megjárt, sokat tapasztalt horgásznak magyar a felesége, így az ô segítségével könnyen szót értettünk, amikor információt kértünk tôle az egyre népszerûbb francia harcsás vizekrôl. Ha valakit megkérdeznek, hol van Európában jó harcsás víz, gondolkodás nélkül rávágja, hogy az Ebró, vagy a Pó-folyó, ha távolabbi vizekrôl van szó, akkor meg az Ili-folyó. Érthetô, hiszen ezekrôl a vizekrôl számtalan írás, képriport, vagy film készült az elmúlt húsz évben.

Tavaszi horgászatok

Áprilisi pontyok

Hétfôn még tél volt, kedden véget ért a tavasz. Hirtelen és az évszaktól nem megszokott módon kora nyári idô köszöntött ránk. A nap egyre magasabban jár, sugarai a hideg víztömeget elkezdik lassan melengetni. Ezzel párhuzamosan a vízi növényzet is éledezni kezd. A kihívásokat szeretô horgászember mindig vágyik új helyekre, így vagyok evvel én is, de az év elsô pecázásait inkább a már jól ismert, szinte biztos fogások reményével  kecsegtetô vizeknek szentelem. Vizeink hômérséklete rohamosan emelkedik áprilisban. A sekély szélvizek benépesülnek a keszeg- és kárásznéppel. Táplálék már bôven akad, csigák, rovarok, apró rákfélék, és ami szintén nagyon fontos ebben az idôszakban, a csuka apró kikelt csemetéi is. Természetes folyamatában a kisebb vizek gyorsabban melegednek, bennük elôbb indul meg a fontos, vitaminokban gazdag étkek szaporodása, fejlôdése. (Nagy Csaba)

Világjáró

Tajmenek nyomában

Mongólia fékezhetetlen vizein mûlegyezni olyan élmény, amely semmi máshoz nem hasonlítható. Legalábbis ezt vallja az a három dán horgász, akik emlékezetes túrát tettek Mongólia északi csücskébe, a Szelenge, Orhon, Herlen és más kisebb folyók vidékére, hogy álmaik halára, a lazacfélék királyára, tajmenre horgásszanak. Élvezetes úti beszámolót olvashatunk. (Rasmus Ovensen)

Egy nap a Tiszán

Az elsô harcsák

Nagyon hosszú „pihenôn” vagyunk túl. A februári zord hideg jégpáncéllal óvta halainkat egészen március elejéig. Majd a helyi, márciusi harcsa, és az életbe lépô süllô tilalom miatt nem pergethettünk.

Ráadásul az április eleje is komoly áradással, kellôen zavaros és nagyon hideg vízzel fogadott bennünket. Mondanom sem kell, hogy már majd „be horgásztam”! Ugyan párommal keszegeltünk pár órát a folyón, de az inkább csak fellángolás volt, mintsem nagybetûs horgászat. A közel háromhavi kihagyás az egekig fokozta bennem a vágyat, alig vártam az elsô komoly, esélyekkel kecsegtetô kirándulást. (Oláh Csaba)

Három a magyar igazság?

Baj van a fejekben a sporthorgászatnak abban a szegletében is, amit már a halak visszaengedése által okozott kapásnélküliség keltett életre. Talán kevesen tudják, hogy a Catch&Realese szülte a bojlizást, és nem fordítva. Nem azért kezdték az angolok visszaengedni a halat, mert nagyon fogyott a hal a vízbôl a bojlik „jóvoltából”. Ellenkezôleg. Ôk már évtizedekkel a bojlizás megszületése elôtt visszaengedték a halat. (Orbán István)

Ugrás a lap tetejére