A Sikeres Sporthorgász 2012 októberi számának tartalmából

 

A versenyhorgászat varázsa

Csónakba kell szállni

Tetszett a stéges horgászat, szívesen folytattam volna Attilával a balatoni sorozatot, de ô sajnos a minap súlyos izomszakadást szenvedett. A beugró Palotai Kristóf viszont fölvetette, hogy egy meghívásnak eleget téve ránézhetnénk akár a Tisza-tó pontyaira is, mégpedig kemény feederbotokkal felfegyverkezve. Bár garanciát Kristóftól csak szóban, s azt is csak a dévérekre kaptam, annyira érdekesnek ígérkezett a derzsi kiruccanás, hogy nem sokat tétováztam, hanem az éjszakai autózással együtt is ezt választottam.

 (Szarka László)

Feederakadémia

Nagy kosár = nagy hal?

A folyóvízi horgászat igazi szezonja az ôsz. A többnyire alacsony vízállás kedvez a parti horgászatoknak is, a legtöbb  jó haltartó terület viszonylag könnyen megközelíthetô és -horgászható. A folyóvízi horgászatok során szerzett tapasztalataim az évek múlásával és a vízparton eltöltött órák számával arányosan nônek. Egyre hatékonyabb és fogósabb technikákat sikerül tökéletesre fejleszteni, melyek óriási elônye, hogy bárki, aki kicsit is fogékony az újdonságokra, könnyen elsajátíthatja. Ezekbôl kívánok most egy újabb adagot közkinccsé tenni. (Dôme Gábor)

Bányatavi horgászatok a Viharsarokban

A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején kedvenc vizeim közé tartoztak a kavicsbányatavak, melyek nagy mélységeikkel, hatalmas felületeikkel, kagylópadjaikkal, meredek töréseikkel és nem utolsósorban gigantikus méretû halaikkal elvarázsoltak. Miután 2001-ben elkezdôdtek Magyarországon a pontyfogó versenyek, egyre kevesebbszer jutottam el kedvenc vizeimre, minden szabadidômet elvette a felkészülés és maga a verseny. Tíz év kôkemény versenyzés, számtalan siker és gyôzelem után visszavettem a tempóból, és hirtelen „rengeteg” szabadidôm lett. Na jó! Ez nem teljesen igaz, de végre oda mehettem horgászni, ahová akartam! Így idén végre eljutottam a Viharsarokba, azon belül is a Lôkösházi-kavicsbányatóra. Gellén Attila és László Tibor meghívásának köszönhetôen egy fogásokban és kalandokban bôvelkedô hetet töltöttem el Lôkösházán. (Ladányi Tamás)

A Rhône harcsái

Dél-Franciaország felé haladunk; hárman vagyunk, Gács Csaba és Pálfai Gábor, az Adventure Fishing tulajdonosai, számtalan sikeres nemzetközi horgásztúra szervezôi, valamint jómagam. Nizza, Cannes, St. Tropez, Marseille az útirány. Kora délután érkezünk meg a Petit Rhône közeli szálláshelyünkre. Frank, a leendô gájdunk a legjobb helyet találta nekünk, csónakjai húsz méterre a háztól, árnyas kis öbölben, a Kis-Rhône partján parkolnak. Kezdésnek iszunk néhány üveg könnyû vörösbort, és ismerkedünk a helyi viszonyokkal. Franknek kicsit nehezen megy az angol. „Yes, yes” – bólogat lelkesen. Ennyiben maradunk. A franciák úgy tudják, hogy nyelvük világnyelv, ennek megfelelôen nem igazán fûlik a foguk a nyelvtanuláshoz. A harcsázás nyelve szerencsére internacionális, hamar képben vagyunk a csalizást, csorgást, kuttyogatást, bevágást, fárasztást illetôen. (Zákonyi Botond)

Három a magyar igazság!

A hármas – egy bûvös szám. Nemcsak a magyar nyelvben, kultúrában, hanem más népekében is. Rendszerint három fia van az öreg királynak, akik közül a legkisebb a három próba kiállása után nyeri el a királykisasszony kezét. De például a kifogott aranyhal is három kívánságot teljesít. Viszont ha az aranyhalat kérdeznénk meg, lehet, az egyik kívánsága az volna, hogy ne horgásszunk többé hármashoroggal. Mert túl sok kárt tesz a halban. (Kovács Zsigmond)

A süllô legyezô horgászata III. rész

A streamerek

Túlzás nélkül állítható, hogy egyetlen mûcsali sem imitálja olyan élethûen a kishalat, mint egy jól megkomponált streamer. Sem a wobblerek veretése, sem a gumicsalik vibrálása nem hasonlít a kishal valós mozgásához, szemben a streamer pulzálásával. Ehhez azonban a szôrök, tollak és szintetikus anyagok megfelelô kombinációja szükséges. A streamerek három legfontosabb alaptulajdonsága a megfelelô méret, az élethû sziluett és a vízben tanúsított mozgás. Ha ezek a paraméterek megfelelôek, csak  akkor fogja a süllô tápláléknak tekinteni mûlegyünket. Most pedig nézzük át részletesen, hogyan és milyen streamerekkel tudjuk meghorgászni a vízoszlop különbözô rétegeit! (Bartha Péter)

Pontybarátok

XVI. Halbányász Kupa, Szigetvár-Domolos

A finomszerelékes horgászversenyek kedvelôi, még inkább mûvelôi legalább olyan izgalmakat  élnek át, mint a nagyhalat kergetô bojlisok. Mivel ezeken a versenyeken rövid az idô, általában kétszer négyórás fordulókat rendeznek, a nemzetközi szabályokhoz hasonlóan. Minden energiát, megszerzett tapasztalatot, kreativitást ebbe a nyúlfarknyi pár órába kell belegyömöszölni. (Kátai Róbert)

Kölykök az amurok földjén

Márk és ifjú barátja, Dávid álomittasan meresztette szemét a jókora amur láttán, miközben arcukról törölgették a szikkadt borotvahabot. Éjjel kettôt mutatott az óra, és a srácok még mindig alig tértek magukhoz. Lassan a többiek is megérkeztek, hogy a késôi órán kivegyék részüket a ritka látványból. Kilenc-tíz éves lurkók nem sokszor találkozhattak még tízen felüli hallal testközelbôl, ami most, a tábor második éjjelén megadatott nekik. Hogy a borotvahab hogyan került direkt kontaktusba a fiúk arcával? Nem, szó sincs arról, hogy koraérettek lennének! Egyszerûen a Vándorhorgász Gyermektábor zajlott immár negyedik alkalommal Tiszalúcon, ahol, bizony, éjjelente valami huncut lény jár meglepni az óvatlan táborlakókat. Azok pedig hol arra ébrednek, hogy az ágy matracához varrták ôket, hol pedig kisminkelve vagy borotvahabos arccal röhögnek egymáson. Napközben pedig – természetesen a halfogás és felhôtlen fürdôzés mellett – az ezekrôl készített felvételeket nézve csapkodják a térdüket vihogva. (Jakó László)

Ugrás a lap tetejére